Adószámunk: 19816016-1-43 letölthető nyilatkozat „Ha csontot löksz a kutyának, még nem vagy jótékony. Akkor vagy jótékony, ha megosztod a csontot a kutyával, pedig magad is éppoly éhes vagy, mint a kutya.” (Jack London ) A Herman Ottó Magyar Országos Állat- és Természetvédő Egyesület, a természettudós, polihisztor Herman Ottó hozta létre 1882-ben. Magyarország első, sokáig egyetlen […]
DetailsA helyi szervezetek jogilag nem önállóak, vagyis nem jogi személyek. Minden más tekintetben azonban önállóak, saját maguk gazdálkodnak a bevételeikkel, maguk határozzák meg a vállalt feladatokat. A helyi szervezetek taggyűlésén megválasztott vezetőség végzi az operatív munkát, természetesen ennek összhangban kell lennie az egyesületi célokkal. A helyi szervezetek beszámolási kötelezettséggel bírnak a központ fele, ennek egyrészt a küldöttgyűlésen tesznek eleget, másrészt az évközben megtartott vezetőségi- és taggyűlések jegyzőkönyvének másolatát is megküldik a központi irattárba. A könyvelés is központilag történik, a pénzügyi elszámolások havonta kerülnek a budapesti könyvelőhöz. Két helyen állatotthon működik: Budapest és Székesfehérvár, itt a kutyák-macskák mellett mindenfajta más állatot is befogadnak, s gondoznak. Három helyi szervezet működtet kutyamenhelyet Kiskunfélegyházán, Szentesen és Ózdon. Aktív állatvédelmi tevékenységet folytat még Mohács Városi Szervezetünk.
A központi iroda dolgozói mellett a helyi szervezeteknél is vannak alkalmazottak, akiknek a létszáma évről-évre folyamatosan nő, itt azonban nem adminisztratív dolgozókról van szó, hanem az állatok ellátását végző emberekről. Az egyesületnek jelenleg 16 főállású alkalmazottja van, ezenkívül, a helyi önkormányzat támogatásaként, van két alkalmazott a Fejér Megyei szervezetnél, s egy ember a Mohácsi szervezetnél. A fizetett stáb mellett nagyon fontos kiemelni az önkéntesek szerepét, hiszen a helyi szervezetek vezetői társadalmi munkában látják el vállalt tisztségüket, s őket kisebb-nagyobb létszámú csapat segíti. Az egyesületnek mintegy 50 főből álló, nagyjából állandó, aktív önkéntes csapata van, a helyi vezetőségek tagjain kívül. Az önkénteseknek köszönhető az egyesület szerteágazó tevékenysége, az ő munkájuk teszi lehetővé a különböző programok szervezését, ők képviselik az egyesületet rendezvényeken, konferenciákon. Az önkéntesek tehát nagyban hozzájárulnak az egyesület sikereihez.
Az egyesület tevékenysége nagyon sokrétű, de alapvetően négy fő területre csoportosítható:
1. Állatotthonok, kutyamenhelyek működtetése
Ez napi, tevőleges egyedvédelmet jelent. Az utcán kóborló, a gazda által megunt, sérült állatok mentése és gondozása nagyon felelősségteljes feladat. Ez a terület terheli meg leginkább a költségvetést, hiszen napi szinten több mint 700 állatról kell gondoskodni az egyesület menhelyein. Megelőző tevékenységként foglalkoznak állatközvetítéssel, felvilágosító munkát folytatnak az ivartalanításról.
2. Jogsegély-szolgálati tevékenység
Ezzel a területtel minden helyi szervezet és a központi iroda is foglalkozik. A lakosság állatvédelmi, állattartási ügyekben rendszeresen kér tanácsot tőlük. Együttműködnek az önkormányzatokkal, természetvédelmi hatóságokkal.
3. Szemléletformálás
Az állatvédelmi tevékenységre alapvetően az emberi felelőtlenség miatt van szükség. Az egyesület soha nem akarta az állatok érdekeit az emberek törekvései fölé helyezni, de az emberi méltóság hitvallásuk szerint az élet tiszteletében, az állat- és természetbarát magatartásban is megnyilvánul. Céljai, tevékenysége bemutatására szakmai és a nagyközönséget megcélzó rendezvényeket szervez az egyesület, főleg helyi szinteken. Tagjai rendszeres résztvevői különböző társadalmi eseményeknek, ahol lehetőségük van egyesületi propaganda kifejtésére. Akciók, kampányok, nyílt napok szervezésével hívják fel az emberek figyelmét egy-egy állatvédelmi probléma fontosságára, az általuk kínált megoldásra. BAZ megyei szervezetük évről-évre átadja a közélet szereplőinek az „Élővilág védelméért” díjat.
4. Környezeti nevelés
Az ifjúság a jövő letéteményese, környezettudatos nevelésükkel kívánja elérni az egyesület, hogy a felnövekvő nemzedék már felelősségteljesen gondolkodó állatbarátokból álljon. Ezen a téren alkalmazott eszközeik: állatvédelmi napközis és sátortábor, előadások iskolákban, a zöld Jeles Napok megünneplése, pályázatok kiírása, tanulmányi versenyek, szavalóverseny az állatokról, kutyakiképzési bemutatók szervezése, állat asszisztált foglalkozások.
Először 2000-ben, majd újult erővel 2008-ban alakítottuk meg a HEROSZ Gyermektagozatot, mely jelenleg Budapesten, Mohácson és Székesfehérváron tart havi – kéthavi rendszerességgel előadásokat iskolákban, óvodákban. Rendezvényeinkkel, programjainkkal éves szinten közel 7000 gyermeket sikerül elérnünk.
A HEROSZ, mint a legrégebbi hazai állatvédő egyesület mindig is fontos szerepet töltött be a civil társadalom e szektorában, a helyi szervezetek koordinálása mellett külön figyelmet fordított a többi, hasonló szervezetekkel kialakított kapcsolatra. Még a rendszerváltás előtt a HEROSZ volt az, aki kezdeményezte az állatvédelmi törvény létrehozását, képviselői aktívan részt vettek az előkészítésben, majd a törvény életbe lépése után az egyesület az ún. jogsegély-szolgálat keretében széles körben igyekezett megismertetni annak tartalmát a lakossággal. A ’90-es években megszaporodtak a civil szervezetek, közöttük az állatvédelemmel foglalkozók is. Ezeket az új szervezeteket kívánta az egyesület azáltal segíteni, hogy életre hívta az Állatotthonok Országos Fórumát. Több állatotthont működtetett, több éves tapasztalattal rendelkezett, ezeket igyekeztek megosztani az új, utat kereső szervezetekkel.
Saját tagjainak és helyi szervezeteinek képzéséhez is rendszeresen segítséget nyújtott az egyesület, szorgalmazták a civil, illetve az állatvédelmi találkozókon való részvételt. Évek óta állandó résztvevői, főként helyi szervezeteik révén, a Környezet- és Természetvédő Szervezetek Országos Találkozójának, a Táboroztatók Országos Konferenciájának, a Körlánc Konferenciának. Aktivistáik és alkalmazottaik tréningeken fejlesztik tovább ismereteiket. Fejér Megyei Szervezetük részt vett az Ökotárs Alapítvány másfél éves szervezetfejlesztési programjában.
Zoo-téka című kiadványuk 2002-2004 között a támogatók mellett a tagság tájékoztatását is szolgálta, negyedévente jelent meg, jelentős előfizetői tábora volt, de az anyagi források beszűkülése miatt megszűnt. Emellett Fejér Megyei Szervezetük saját lapja a Zöldövezet szintén a közvélemény tájékoztatását szolgálja, tíz éve.
A tagság tájékoztatását, az operatív működés törvényi kereteit biztosítják az országos küldöttgyűlések, ahol az egyesület működésével kapcsolatos, irányt adó döntések születnek. Ezek a találkozók évente kerültek megrendezésre, ahol a hivatalos program mellett lehetőséget biztosítanak az informális kapcsolatok elmélyülésére is. Az országos küldöttgyűléseken felül a helyi szervezetek taggyűléseken számolnak be saját tagjaiknak a szervezetnél folyó munkáról.
A helyi szervezetek (tagszervezetek) koordinálása mellett nagy figyelmet fordít az egyesület a többi civil szervezettel való jó kapcsolat ápolására, egymás munkájának segítésére. A két másik országos állatvédő szervezettel (MÁTSZ és MÁOSZ) együttműködve először megalkották az állatvédő szervezetek Etikai Kódexét, majd az állatvédő szervezetek érdekegyeztető fórumát (EF).
Herman Ottó, a nagy polihisztor, természettudós, hozta létre az egyesületet 1882-ben. Magyarország első, s sokáig egyetlen állatvédő egyesülete Európában is az elsők között alakult meg, s ekkor az állati jogok védelme magas szintű volt hazánkban. A történelmi viharok miatt azonban a helyzet gyökeresen megváltozott. A vérzivataros időkben nem működött az egyesület, majd a II. Világháborút követő politikai-ideológiai környezet miatt nem volt lehetőség társadalmi önszerveződésre. Az egyesület 1967-ben szerveződött újjá, de hosszú évek kellettek még, hogy az alapító eszmevilágához is visszatérhessenek. Gróf Károlyi Mihályné Andrássy Katinka személyes érdeme, hogy a maga köré gyűjtött alig tucatnyi humanistával elérte az akkori hatalomnál, az állatok védelmét szolgáló egyesület létjogosultságának elismerését. (jogutódja a Herman Ottó által 1882-ben alapított Állatvédő Egyesületnek) A szervezet az újjáalakuláskor jelentős anyagi és erkölcsi támogatást kapott az államtól, az akkori Földművelésügyi Minisztériumtól, amely a felügyeleti szerve volt. Kezdetektől demokratikus keretek között, pártpolitikától semlegesen tevékenykedett. Az alapvető célok – küzdelem az állatok, az élővilág egészéért, segíteni abban, hogy az állat- és természetbarát magatartás az iskolai nevelés részévé váljon, elérni azt, hogy e magatartás elemi szabályait megfelelő törvények rögzítsék, vagyis az állati jogok elismertetése, állatvédelmi törvény megalkotása – már a kezdetektől világosan meghatározottak voltak. Az 1989-es rendszerváltás új kihívások elé állította az egyesületet. Egyrészt sorra jelentek meg az új és új civil szervezetek, s közöttük nagy számban az állatvédelemmel foglalkozó alapítványok, egyesületek. Ezekkel fel kellett venni a versenyt. A jogi keretek is évről évre változtak, egyre bővült azoknak a törvényeknek, jogszabályoknak a köre, amelyek az egyesület tevékenységét szabályozták, amelyeknek meg kellett felelni, ez jelentősen növelte az adminisztratív tevékenységet. 1997-ben az akkori elnökség döntése értelmében az egyesület nem kérte a kiemelten közhasznú minősítést, így az egyesület közhasznú szervezetként tevékenykedik.
Az egyesület tagsága 3000 fő körül mozog, s a központi elnökség irányítja a munkát. A tagság közel két harmada nyugdíjasokból, tanulókból áll, s kisebb arányban vannak az aktív korú tagok. A tagság egy harmada budapesti. A tagság lassú csökkenése tapasztalható, a tagdíjak befizetése kissé rendszertelen. 1984-ben első helyi szervezetként megalakult a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezet, majd az évek folyamán a többi helyi szervezet. A helyi szervezetek tagsága 10 és 180 fő között változik. Megfigyelhető, hogy alakuláskor van egy erőteljes növekedés, majd lassú létszámcsökkenés következik be. Az egyesület tevékenysége hosszú időn keresztül a szemléletformálásban, a társadalmi szerepvállalásban csúcsosodott ki, ahogy változtak azonban az állattartási szokások, úgy újabb és újabb kihívásoknak kellett megfelelni. Rétegződtek a feladatok. A városiasodás felvetett egy új problémát, a városlakók egyre több hobbyállatot tartottak, ezekről azonban nem mindig gondoskodtak megfelelően, nagyszámban megjelentek a kóbor állatok. Jelentkezett egy társadalmi igény, van, aki az állatoktól való félelem, s van, aki az állatok iránt érzett sajnálat miatt tartotta fontosnak ezek biztonságos elhelyezését. Erre az igényre reagálva 1992-ben Budapesten és Székesfehérváron nyitotta meg az egyesület az első kutyamenhelyeket.
Az elnökség a küldöttgyűléseken számol be az elvégzett munkáról, s itt születnek az alapvető működéssel kapcsolatos döntések, 1997-ig a küldöttgyűléseket ötévente, majd a közhasznú törvény életbelépése után évente hívják össze.
Az Egyesület tulajdonában van egy saját ingatlan, ahol a központi iroda működik, az irodában egy főtitkár és egy gazdasági vezető dolgozik főállásban, nyolc órában, emellett van egy négy órás adminisztratív dolgozója is az egyesületnek.
Az egyesület fő motorja dr. Klement Tamás volt 33 éven keresztül, jogi és széleskörű társadalmi kapcsolatait az egyesület szolgálatába állította. Egész életét ennek a munkának rendelte alá. Segítői között, az elnökségben több, a magyar tudományos életben elismert személy megtalálható volt.
Az egyesület a WSPA (World Society Protection of Animals), vagyis a világ egyik legnagyobb állatvédelmi szervezetének, és az RSPCA (Royal Society for Prevention of Cruelty the Animals), a Brit Királyi Állatvédő Egyesületnek is tagja. Az egyesület jó kapcsolatokat alakított ki holland, osztrák, lengyel, ciprusi szervezetekkel, melyek időnként anyagi támogatást is juttattak Magyarországra, az elnökségi tagok rendszeres résztvevői, előadói voltak külföldi állatvédelmi konferenciáknak. Az egyesület alapítója volt – román és lengyel szervezetekkel karöltve – a Kelet-Európai Állatvédő Egyesületek Szövetségének, mely azonban a politika nyomására sajnos felbomlott.
Az újjászerveződést követő időszakban az egyesület központi állami támogatásokat is kapott, lévén az egyetlen, az állatvédelem területén tevékenykedő szervezet. A feladatok növekedésével, a központi iroda működésével megnőttek a kiadások (rezsi, munkabér és közterhei). A rendszerváltás után hirtelen megnőtt a hasonló tevékenységet folytató szervezetek száma, akik ugyanazokat a forrásokat igyekeztek megszerezni. A menhelyek létesítése még tovább növelte a kiadási oldalt. Ez olyan helyzetet eredményezett, hogy az egyesületnek köztartozásai halmozódtak fel, a források a központi iroda működéséhez sem voltak elegendők. Ebben az időszakban a központ nem tudta támogatni a helyi szervezeteket, akik így magukra maradva küzdöttek a túlélésért, a Hajdú-Bihar megyei szervezet emiatt közel két évtizedes, nagyon jelentős eredményeket felmutató munkásság után megszűnt.
A törvényi szabályozás kialakulása, az 1%-os törvény életbe lépése javított az egyesület helyzetén. A köztartozásokat lassan letudta az egyesület, tevékenységének bővítésével sok új támogatót szerzett. A helyi szervezetek igyekeztek a helyi önkormányzati támogatásokhoz hozzájutni. Kiemelkedő Székesfehérvár MJV Önkormányzata, amely az első évektől támogatta a menhely működését kisebb összegekkel, a támogatás akkor vált jelentőssé, amikor a szervezet megkezdte környezeti nevelési tevékenységét. Az önkormányzat a működési támogatásokon felül a fejlesztéseknél is jelentős segítséget nyújtott éveken keresztül.
Több jelentős hagyaték is segítette az egyesületet a vagyoni helyzet rendezésében.
A helyi szervezetek némelyike jó kapcsolatot alakított ki külföldi támogatókkal, akik jelentősen hozzájárultak a fejlesztésekhez.
A stabilizálódás után a központ újra tudott támogatásokat juttatni a vidéki szervezetek részére, az 1%-os támogatások és az NCA pályázaton nyert támogatás felosztásának az elve a következő: minden helyi szervezet kap egy normatív támogatást, a tagok létszámának arányában, illetve a menhelyet működtető szervezetek kapnak ezen felül működési támogatást, az állatlétszám arányában.
A romló gazdasági környezet, a csökkenő pályázati lehetőségek, a bevételi források kiszámíthatatlansága, rendszertelensége miatt azonban azt kell mondani, hogy az egyesület egészére, de különösen a menhelyet működtető helyi szervezetekre vonatkozóan elmondható, hogy egyik napról a másikra él.
Tartalékképzésre a helyi szervezeteknek nincs lehetősége, a központban van egy kisebb összegű tartalék, de ehhez évről-évre hozzá kell nyúlni, váratlan kiadások miatt.