Lujza kutyusról szeretnék pár sort írni.
Sikerült a beilleszkedése a családba nagyon aranyos szeretni való állat.
Sokat járunk vele sétálni a Tétényi fensíkra, és az erdőben szót fogad nem kell pórázra venni szabadon szaladgál mellettem, ha esetleg nem lát akkor mindjárt megkeres.
Sokat javult az idegrendszere mert eleinte mindenkitől félt és ha szóltunk hozzá bepisilt és bekakilt de ez már a család tagoknál nem áll fenn.
Az idegeneknél még ez a dolog fenn áll de szép lassan javul ez is.
Nagyon köszönöm maguknak ezt a szép állatot.
Remélem teljesen el fogja felejteni szeretet által azt a sokkot amit átélt.

Köszönettel,

Fodor Attiláné”